Az MTA Kémiai Osztályának ülése 2017 februárjában

TUDOMÁNYOS HÉTKÖZNAPOK

Az MTA Kémiai Osztálya 2017 januárjában (24-én) is tartott ülést, erről mégsem írtam beszámolót. Ennek igen egyszerű oka van: nem voltam ott, helyette éppen Torinóban fedeztem fel az Avogadro Intézet bejáratát. Minderre egy aznapi blogbejegyzést is fel tudok mutatni bizonyítékként. Eddig azt hittem, hogy az osztályülés időpontja minden hónap harmadik keddje, ezért januárban azt hagytam szabadon. Ebben tévedtem, de nem túl nagyot: igazából minden hónap utolsó előtti keddje a kiválasztott időpont, s ez pont januárban nem a harmadik volt. Ezt viszont csak akkor tudtam meg, amikor az olaszországi utat már megszerveztem.
Nem mintha február 21. teljesen mentes lett volna az ütközésektől...

Tovább... 2017.02.21.


Sir Isaac Newton

MAGYAR KÉMIKUSOK LAPJA, HÍRESEK ÉS KÉMIKUSOK

Sir Isaac Newton (1642-1727) nevét valószínűleg mindenki hallotta már, aki tanult fizikát, de a differenciál- és integrálszámítás kifejlesztésével a matematika fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájárult. Az már jóval kevésbé ismert, hogy kiterjedt kémiai kutatásokat is végzett a kor szellemében: ma ezt a gyakorlatot alkímiaként emlegetik. A témáról több ezer oldalnyi általa írt szöveg maradt fenn, de röviddel a halála után a Royal Society ezeket a kéziratokat publikálásra alkalmatlannak minősítette. 1936-ban fedezték fel újra őket, amikor a Sotheby’s aukciós ház Gerard Wallop, Portsmouth 9. earl-je megbízásából árverezte őket. Az earl Newton közvetlen leszármazottjától örökölte az iratokat, ...

Tovább... 2017.02.06.


Ki ölte meg a Plútót?

TUDOMÁNY MINDENKINEK

A címben feltett kérdésre egyértelmű a válasz: a tettes Mike Brown. Nyilvánosan be is vallott mindent. Mindezt a ’How I killed Pluto and why it had it coming’ című könyvben tette, amely tudomásom szerint (még) nem jelent meg magyar fordításban.
Michael E. Brown egyébként a California Institute of Technology nevű Los Angeles-i egyetemen dolgozó csillagász. Igazából a Plútóról semmilyen különösebb felfedezést nem tett, a Naprendszerben a Plútó pályáján túl keringő törpebolygókról viszont annál inkább.
A történet elég régen elkezdődött. Az öt, szabad szemmel is látható bolygót (úgy mint Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz) már ősidők óta ...

Tovább... 2017.02.03.


Így jutunk el a csillagokig…

TERMÉSZET VILÁGA

Amióta az ember először megpillantotta a csillagokat, azóta szeretne el is jutni hozzájuk, hogy saját szemével, közelről láthassa őket. Már a római történelem augustusi aranykorának nagy epikus költője, Vergilius is írt ilyen sort Aeneis című művébe (IX. ének, 641. sor):
„Macte nova virtute, puer, sic itur ad astra.”
Lakatos István fordításában ez így hangzik magyarul:
"Jól van, a tett, fiú, nagyszerű volt: ez a mezsgye visz égbe,"
Az idézett sorból négy szó (Sic itur ad astra) önálló szállóigévé vált, de szokásos magyar megfelelőjeként nem a már bemutatott fordítás terjedt el, ...

Tovább... 2017.01.31.


This template downloaded form free website templates